FIGYELEM, ÁLHÍR! Egyes hiteltelen, impresszummal sem rendelkező álhír-oldalakon olyan információk terjednek, amelyek a "Hazai Hatékonyság 2" javaslatcsomag tartalmát meghamisítva, azt egy kihirdetett lakossági energetikai pályázatként mutatják be. Ezzel szemben a Hazai Hatékonyság 2 lakossági épületenergetikai célú javaslatcsomagot a MÉASZ készítette 2016 végén, hogy a kormányzat új megközelítésű, hatékonyan ösztönző intézkedéscsomagot hirdessen meg a lakossági épületenergetikai korszerűsítések átfogó előmozdításáért. A javaslatcsomagról kormányzati döntés egyelőre nem született. A hírt terjesztő internetes oldalak és közösségi profilok tudatosan ferdítik el az eredeti információt, saját olvasottságuk és népszerűségük növelése céljából. A MÉASZ megteszi a szükséges jogi lépéseket. Kérjük jelentsék az illetékes hatóságoknak mind az álhírt terjesztő portálokat, mind a közösségi oldalak profiljait. Fentiekkel összefüggésben kérjük: NE HÍVJON, ÉS NE KÜLDJÖN EMAILT!

Vissza nem térítendő EU-forrás, önfinanszírozó hitellel kombinálva - Háttéranyag

A Hazai Hatékonyság program adófizetői források felhasználása nélkül kínál lehetőséget jelentős épületenergetikai célú fejlesztésekre.

A pályázók uniós forrásból származó, vissza nem térítendő és az ÁFA mértékét meghaladó támogatási részhez jutnak. Egy adott projektnél ezt egészíti ki egy olyan fejlesztési vagy beruházási hitel, amelynek törlesztőrészlete (változatlan fogyasztási szokások mellett) kifizethető az elért energia megtakarításból. Ezáltal az energiahatékonysági beruházások a megtakarított energia árában termelik ki a finanszírozás költségeit.

A Hazai Hatékonyság szerint évi 60 milliárd forint jutna a 2014-2020 között igénybe vehető uniós forrásokból energiahatékonysági fejlesztésekre, a KEHOP, GINOP és TOP-VEKOP programokon keresztül:

  • Évi 20 Mrd Ft a KEHOP-ból, a Hazai Hatékonyság keretében lakossági célú, meghatározott mértékű energia megtakarítást kiváltó lakásfelújításokra, energiahatékony új épületek építésére, tanúsítások és szaktanácsadás támogatására.
     
  • Évi 20 Mrd Ft a GINOP-ból, a Hazai Hatékonyság keretében vállalkozások telephelyfejlesztéssel összefüggő energiahatékonysági beruházásaira, vállalati energiahatékonysági auditokra, a fejlesztést orientáló szaktanácsadásra, továbbá egy Energiahatékonysági Széchenyi kártya bevezetésére, egyszerű kisvállalkozói projektekre.
     
  • Évi 20Mrd Ft a TOP és VEKOP programokból a Hazai Hatékonyság keretében komplex felújításokra, energiahatékony új épületekre, társadalmi mobilitást szolgáló energiahatékony bérlakásokra valamint felmérési programok és auditok megvalósítására.

 

Beruházási minőség és gazdaságfehérítés egyben

Az építőanyag gyártók, és a kivitelezői értéklánc versenyképességét egyaránt erősíti a beépített termékekre és a kivitelezésre a programban javasolt számlaadási kötelezettség. Ez a megoldás a tisztességes kereskedőket és kivitelezőket közvetlenül „hozza helyzetbe” de közvetve azzal is, hogy az építőanyagoknál tapasztalt jelentős, kétes minőségű szürkeimport visszaszorulhat.

A Hazai Hatékonyság keretében végrehajtott beruházások minősége kulcsfontosságú, hiszen az igénybe vett banki forrás az elért megtakarításból kerülne kifizetésre. Ezért a program alkotói javasolják, hogy pályázni csak műszakilag igazoltan megfelelő termékek beépítésével lehessen, továbbá a konstrukciókban elő legyen írva a műszaki ellenőr bevonása és teljesítésigazolása is.

A hitelfelvevők a törlesztés során jelentik energiafogyasztásukat a hitelintézetnek. Az 5-15 éves futamidőkkel, változatlan fogyasztási szokások mentén a hitel kifizethető a megtakarított rezsiköltségekből.

 

A Hazai Hatékonyság rezsicsökkentési és nemzetgazdasági hatásai

A Hazai Hatékonyság program az uniós források mindössze 6%-át igényelné. Ezt fejlesztési és kereskedelmi banki források által nyújtott hitelkeretek háromszorozzák meg, így 7 év alatt a források kétharmadát adó piaci forrásokkal együtt összesen 1260 Mrd forint juthat energiahatékonysági fejlesztésekre. A források egy központi „Hazai Hatékonysági Alap”-ból kiszámíthatóan és rendszeresen kerülnének kihelyezésre, egyszerű és átlátható feltételekkel.

  • A program eredményeként 40 ezer új munkahely jöhetne létre – nagyrészt az építésgazdaságban.
  • A Hazai Hatékonyság révén évi 40.000 lakás épületenergetikai fejlesztése válik lehetségessé és a középületek évi 4%-a is megújulhatna.
  • A költségvetés a Hazai Hatékonyságnak köszönhetően a következő 7 évben egyre növekvő, évi átlag 70 milliárd forintos többlettel számolhatna, mivel a megnövekedett foglalkoztatásból és gazdasági aktivitásból származó többletbevételek bőven ellensúlyozzák az alacsonyabb energiafogyasztás áfa-hatását.

 

A Hazai Hatékonyság programot készítő szervezetek

A Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. (MEHI): az energiahatékonysági piacon érdekelt vállalkozásokkal partnerségben működő elemző és érdekérvényesítő szervezet. Arra alakult, hogy ösztönözze az energiahatékonysági beruházásokat, mind kormányzati intézkedések segítségével, mind a fogyasztók, piaci szereplők tájékoztatásával. A MEHI abból a felismerésből jött létre, hogy az energiahatékonyság növelése egyszerre közügy és piaci lehetőség. A MEHI partnerei hazánk meghatározó energiahatékonysági vállalkozásai.

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) célja a hazai építőanyag- és építési termék gyártók piaci és szabályozási környezetének fejlesztésének elősegítése társadalmi együttműködésekkel, szakmai érdek-képviselettel, valamint kommunikáción keresztül. A MÉASZ nonprofit szakmai, politikailag semleges szervezetként elkötelezett az innovatív és energiahatékony építési beruházások megvalósításáért és a meglévő épített környezet korszerűsítéséért. A hazai építőanyag- és építési termék gyártók kulcs szerepet töltenek be a K+F, oktatás és a foglalkoztatás fenntartásáért és fejlesztéséért mind a gyártói iparágban, mind pedig a szélesebb értelemben vett építésgazdaságban.

A 2006-ban alakult Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete (MEPS) a legjelentősebb hazai alapanyag-forgalmazókat és hőszigetelőanyag-gyártókat tömöríti. Célja, hogy a magyarországi épületek hőszigeteltsége minél inkább közelítsen az európai átlaghoz, és hogy az ehhez szükséges hőszigetelési munkálatok megfelelő minőségben valósuljanak meg. A szövetség ennek érdekében szakmai ajánlásokat dolgoz ki, képzéseket tart és folyamatos piaci minőség ellenőrzéseket végeztet. Az expandált polisztirol hőszigetelések (EPS) napjaink egyik leghatékonyabb eszközei az energiatakarékosságért és üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséért vívott harcnak.

A Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség (MÉSZ) tagjai a hazai építőanyag-gyártás és –forgalmazás meghatározó résztvevői, főként az építőkémiai termékek, homlokzati hőszigetelő rendszerek és a gyárilag előkevert szárazhabarcsok területéről. A szövetség elsősorban szakmai jellegű munkát folytat. Fő célja, hogy minden érintett termékcsoportra olyan részletes szakmai ajánlási rendszert dolgozzon ki és tegyen elérhetővé a felhasználók számára, ami egyértelmű iránymutatásul szolgál a minőségi végtermékekre vonatkozóan és ezáltal jelentősen emelkedjen a magyarországi épületállomány minősége.

A Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (Hungary Green Building Council, röviden HuGBC) tagjai a környezet iránt elkötelezett építészek, mérnökök, kutatók, gazdasági szakemberek, az építésgazdaság különböző területein működő cégek és szervezetek. Az egyesületi formában 2009-ben alakult non-profit, országos szakmai, társadalmi együttműködés célja, hogy a szükséges piaci, oktatási és jogalkotási feltételek elősegítése révén hozzájáruljon a környezetileg felelős és egyben megtérülő építkezési gyakorlatok elterjedéséhez Magyarországon.


Szarka László
ügyvezető

Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség
 

Hazai Hatékonyság program

Sajtószoba