A 2014-2020-as uniós támogatási források történelmi lehetőséget adnak a magyar Kormánynak arra, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, és - adóforintok felhasználása nélkül - egy csapásra megteremtse a lakossági, vállalati és középületi energiahatékonysági beruházások pénzügyi alapjait: létrehozzon egy olyan megoldást, amely minden jó beruházáshoz ad állami segítségét, és önrész nélküli hitelt. Ez hatékonyan egészíti ki a rezsicsökkentési programot, amely a háztartásoknak hosszú távon is alacsonyabb energia kiadásokat jelent, továbbá amely a vállalkozások számára mind a kül- mind a belpiacok felé egyszerre nyújt versenyképességi előnyöket.
- A Hazai Hatékonyság főbb elemei: a KEHOP, a GINOP, a TOP és a VEKOP kereteiből a kormányzat döntése nyomán jusson évi 60 Mrd Ft uniós forrás az épületek energiahatékonyságára. Ez a teljes uniós finanszírozási keretnek mindössze a 6%-a.
- Ez a forrás megháromszorozódik banki források bevonása révén és így évente 180 Mrd Ft állna rendelkezésre az épületek energiahatékonysági beruházásaira.
- Ez a forrás a lakosság, a KKV-k és az önkormányzatok, költségvetési intézmények épületenergia-hatékonysági beruházásait finanszírozza.
- A beruházások a Hazai Hatékonysági Alap finanszírozásán keresztül valósulnának meg, amely hosszú évekre kiszámítható modellben és ütemezéssel biztosítana forrásokat: kisebb vissza nem térítendő támogatások mellett önrész nélküli hiteleket, és a projekt-előkészítést is segítené.
A Hazai Hatékonyság várható eredményei hazánk energiahatékonysága terén:
- Évente felújítanánk 40 ezer lakást (a lakásállomány 1%-a és kb. 100 000 ember otthona),
- A kis- és középvállalatok beruházásaival évi 1-1,5 PJ primer-energiát takaríthatunk meg, amivel évi 3 Mrd Forinttal csökkenthetnénk a vállalatok rezsiköltségeit.
- A középületek összterületének évi mintegy 4%-a újulhatna meg.
A Hazai Hatékonyság nemzetgazdasági hatásai
- 40 ezer új munkahely jönne létre, és maradna fenn az Alap fennállása alatt.
- Évi 70 Mrd Ft költségvetési többlet-bevétel.
- Rezsicsökkenés: 2020-ra már évente közel 100 Mrd Ft-nyi energiaköltséget takarítana meg az ország.
- Az ország földgázimportja 4%-kal csökkenne.