Az energiahatékonysági beruházások támogatásának a legfontosabb azt figyelembe venni, hogy ezek a beruházások rövidebb-hosszabb idő alatt a megtakarított energia árában megtermelik a beruházási költséget.  Ezért az államnak nem helyettesíteni kell a forrásokat, hanem csak megelőlegezni azokat.  Ennek megfelelően a vissza nem térítendő források arányát indokolt alacsonyan (az ÁFA-szintnél kicsivel magasabban) tartani, ami arra szolgál, hogy a beruházással járó kellemetlenségeket, illetve a beruházás fehérítésével járó többletköltségeket ellensúlyozza. 

A vissza nem térítendő forrásoknál sokkal fontosabb, hogy a beruházás többi költsége önrész nélküli kedvezményes hitel formájában elérhető legyen.  Az energiahatékonysági beruházások terén ez a kialakult nemzetközi gyakorlat (lásd pl. az észt Kredex programot a 1.16.1 pontban), és ezt javasoljuk mi is: egy ún. Hazai Hatékonysági Alap létrehozását, amely a különböző operatív programokból származó forrásokat összefogva egy egységes rendszerben helyezi ki a támogatást, illetve a hiteleket az azt igénylő magánszemélyeknek és szervezeteknek.

A Hazai Hatékonysági Alap összetétele szerint 33%-ban uniós forrásokból áll, a többi forrást pedig fejlesztési bankok és kereskedelmi bankok biztosítanák. (lásd: 10. ábra) Az állam által biztosított uniós források célja a kamatkedvezmény biztosítása, illetve részleges garancia nyújtása a nem állami forrásokból adott hitelek visszafizetésére. Szintén az uniós pénzekből származó forrásokból lennének finanszírozhatók az olyan technikai segítség-nyújtás jellegű feladatok, mint pl. az energia-auditok támogatása.

10. ábra: A Hazai Hatékonysági Alap összetétele (Mrd Ft, 2014-20)

5.1.1    A Hazai Hatékonysági Alap legfőbb jellemzői:

• Igénylők: lakosság, KKV-k, közintézmények.
• Egységesített vissza nem térítendő támogatási mérték: pl. lakóépületeknél 2000 Ft/m2 ha az épület a felújítás után F-ből E kategóriás lesz, 4000 Ft/m2, ha F-ből D lesz.
• Önrész nélküli hitel a további költségekreTechnológia, és beruházás-semlegesség: minden beruházás támogatható, ha növeli az energiahatékonyságot (ideértve a közel-nulla fogyasztású új épületeket is).
• A források kihelyezését pénzügyi közvetítők végzik.
• A hitel feltétele egy tanúsítvány, benne a lehetséges felújításokkal és megtérülési időkkel.
• A hitelfelvevők a törlesztés során jelentik energiafogyasztásukat a hitelintézetnek.
• A hitelek futamideje 5-10 év.  Ha a lakók száma, vagy a fogyasztási szokások nem változnak, a hitel kifizethető a megtakarított rezsiköltségből.
• A lakástakarékpénztári megtakarítások törlesztő részletként is felhasználhatók.

5.1.2      A beruházás színvonala, minősége

A Hazai Hatékonyság konstrukciójának egyben garantálnia kell a beruházás megfelelő műszaki színvonalát, amely megfelelő paraméterezéssel nemcsak a piacfehérítéshez járul hozzá, hanem további államháztartási bevételeket is generál. Az előírásokban javasoljuk rögzíteni:

• Pályázni csak minősített termékkel lehet, amiért a gyártó felelősséget vállal.
• Az ügyfél által kiválasztott beruházást egy előminősített listán szereplő vállalkozó végzi el.
• A munka végeztével a tanúsító (aki egyben műszaki ellenőr) igazolja, hogy az adott színvonalú beruházás a termékek tényleges beépítésével együtt ténylegesen elvégzésre került. A vállalkozó ekkor kaphatja meg a beruházás ellenértékét.
• A számla és a támogatás névhez, címhez és tulajdoni laphoz kötött legyen.

11. ábra: A Hazai hatékonysági Alap működési modellje

5.1.3    A Hazai Hatékonysági Alap előnyei:

• Jelentős forrásbővülés (66%-nyi nem uniós, piaci forrás bevonása)
• Kiszámíthatóság: Az alapba helyezett források nem vehetők ki, továbbá
  - a hitelfelvevők tudják, hogy később is lesz forrás;
  -az építőipari értéklánc képviselői számára előre érzékelhetővé válnak a keresleti viszonyok és ennek nyomán pedig tervezhetőbbek lesznek a hozzá kapcsolódó  iparfejlesztési szükségletek.
• Az EU az alapba helyezett pénzeket azonnal lehívottnak tekinti.
• Hatékonyabb felhasználás: mivel a hitelek visszafizetését a megtakarított energiából kell fedezni, a hitelfelvevők jobban odafigyelnek a beruházás megvalósítására és a későbbi takarékosságra.