Az energiahatékonysági beruházásokban rejlő nemzetgazdasági potenciál

Az energiahatékonyság a fenti szükségleteken és lehetőségeken túl jelentős nemzetgazdasági lehetőségeket is rejt.  A hatékonysági beruházások támogatásával egyszerre csökkenthetőek az emberek rezsikiadásai, teremthetőek új munkahelyek, egyben pedig javítható a költségvetés helyzete.

 

3.1    Rezsicsökkentési hatások

Ahogy azt a fenti fejezetekben jeleztük, az energiahatékonysági beruházások további tényleges rezsi-csökkenéssel járnak a lakosság, a középületek és a vállalatok számára.  Ennek jelentős nemzetgazdasági hatása van, hiszen a felszabaduló bevételeket másra fordítják.  A rezsi-csökkenés országos mértéke évről évre nő, ahogy egyre több beruházás valósul meg. Az időszak végére, 2020-ra már évi 100 Mrd Ft-tal kevesebbet fizetnénk ki energiáért, mint a Hazai Hatékonyság nélkül.

A Hazai Hatékonysággal nemzetgazdasági szinten elért éves rezsi-megtakarítás 2020-ban (Mrd Ft)

 

Lakosság

 

50

KKV

 

39,6

Középületek

 

12,2

Összesen

 

101,8

 



 
3.2    Munkahelyteremtés és az építőanyag-ipar

A KSH adatai szerint 2012-ben Magyarországon 246 ezren dolgoztak az építőiparban, vagyis minden 17. foglalkoztatott ebben az építőipari értéklánc tagjaként dolgozik). Összehasonlításul: a Partnerségi Megállapodás tervezet által nemzeti húzóágazatnak tekintett turizmusban jóval kevesebben, 164 ezren dolgoznak. A mezőgazdaság is csak 200 ezer embert foglalkoztat.

Az építőanyag-ipar termékei általában kevésbé exportálhatóak, a hazánkban gyártott termékeket jelentős részben itthon használják fel.  Az építőipari ágazat munka-intenzív iparágként kulcsszereppel bír a vidéki foglalkoztatásban – így a vidéki lakosság megtartásában is. Az építőanyagokat és építési termékeket gyártó és az  anyagokat beépítő kivitelezői iparág (vagyis az építőipar együtt) GDP-hez való hozzájárulása a KSH adatai alapján még a gazdaság fehér, „látható” tartományát és az elhúzódó szektorális recessziót is figyelembe véve 3,7 % 2012-ben, míg a foglalkoztatásban 6,3%-ot tesz ki - szemben a recessziót megelőző 2006-os év 5,6%-os GDP értékével és 8,2%-os foglalkoztatási arányával.

Az energiahatékonysági beruházások jelentős munkahely-teremtési potenciállal bírnak, és külön kiemelendő, hogy ezek a munkahelyek (főleg szigetelés, illetve építőipari szak- és segédmunkák) nem igényelnek hosszadalmas képzést, illetve az ország területén egyenletesen oszlanának el, és nemcsak a legdinamikusabban fejlődő területekre összpontosulnak.  Az Energiaklub egy 2011-es tanulmánya  évi 50 Mrd Ft-nyi állami energiahatékonysági program makrogazdasági hatásait vizsgálta. Eszerint az energiahatékonysági beruházások kevesebb, mint kb. 1 M Ft közpénzből származó forrásból hoznak létre egy munkahelyet, ami igen költséghatékony a többi gazdasági szektorhoz viszonyítva. Az energiahatékonysági beruházások munkahely-teremtési potenciálja mennyiségi szempontból is jelentős, és összemérhető a turizmuséval, vagy a társadalmi vállalkozásokéval (ezeket tekinti a Partnerségi Megállapodás a fő munkahely-teremtő ágazatoknak.).

Az építő- és építőanyag-ipar jelentősen hozzájárul a technológia-intenzív szektorok versenyképességéhez azáltal, hogy magas élőmunka-igényű beépítés forrásbiztosításával segíti a foglalkoztatás megtartását és bővítését, ezáltal a gazdasági növekedés kulcsfontosságú tényezője.  Az energiahatékonyságban rejlő nemzetgazdasági potenciál kiaknázása során ezért is kulcsfontosságú az iparág versenyképességének erősítése, a hazai építőanyag- és építési termékgyártók helyzetbe hozása.

A „Hazai Hatékonyság” forrásmegosztása szerint (lásd a 1.10 pontot) az energiahatékonysági beruházásokra 2014 és 2020 között fordított 1260 Mrd Ft évi 40 ezer munkahelyet teremtene és tartana fenn.  Ezzel az építőiparban foglalkoztatottak száma bő 10%-kal növekedne, és az összes foglalkoztatott száma kb. 1%-kal nőne.

Az energiahatékonysági beruházásokra jutó források jelentős többlet-igényt jelentenek építőanyagból. Az OÉTT honlapján található anyagokat  alapul véve várhatóan legalább 3,7 millió m2 ablak, 50-60 millió m2 szigetelőanyag és – 150-250 ezer új kazán gyártásával-, illetve beépítésének hozadékával lehetne számolni.

Az energiahatékonysági beruházásokhoz elsősorban szigetelőanyag- és/vagy homlokzat rendszerekre,  nyílászárókra és jó hatásfokú gépészeti- és tüzelőberendezésekre van szükség.  Míg a szigetelőanyagok esetén az export-import szaldó a nullához közelít, kazánokból pedig 90%-ban behozatalra szorulunk. A modern energiahatékony ablakok alapanyagai mintegy   55-60%-a import eredetű  (fa- és pvc-profilok), míg a vasalat és az üvegezés hazai előállítású. A konfekcionálás, az összeállítás és beépítés hazai KKV-knál jelentős hazai hozzáadott értéket képvisel.A hazai termelési kapacitások bővítésének legfontosabb előfeltétele egy hosszú távú, kiszámítható hazai kereslet biztosítása.  Ezt tenné lehetővé egy olyan finanszírozási alap, amely esetében már 2014-ben tudni lehet, hogy 2020-ig milyen forrásokat biztosít az energiahatékonyság támogatására.  Egy ilyen alap létrejötte a hazai termelési kapacitások bővítésén keresztül további munkahely-teremtő hatással bírna.

 

3.3    Pozitív költségvetési hatások

Az energiahatékonysági beruházások a költségvetési egyensúlyt is segítik:  a pályázati elszámolás és a számlabenyújtási-kötelezettség megszünteti a szolgáltatások ÁFA-mentes, számla nélküli anyagok, szolgáltatások illetve a járulékok nélkülözésével bonyolított kivitelezéseket. A megnövekedő legális munkavégzés, illetve ÁFA-fizetés miatt jelentős mennyiségű adó és járulék áramlik a költségvetésbe.  További megtakarítást jelent a középületek csökkentett rezsije, ami évi kb. 10 Mrd Ft költségvetési kiadás-csökkenést jelent.  Mivel a beruházások forrásai az uniós alapokból származnak, e beruházások a költségvetést csak az esetlegesen elmaradt bevételek (pl. energia ÁFÁ-ja) tekintetében terhelik.

Az Energiaklub „Hatékonyabb lakások – Makrogazdasági hatások” c. tanulmányának számításait alapul véve a „Hazai Hatékonyság” forrás-megosztásával (lásd a 1.10 pontot) az energiahatékonysági beruházásokra 2014 és 2020 között fordított 1260 Mrd Ft-nyi uniós támogatás összességében évi 60-70 Mrd Ft bevételt hoz a költségvetés számára. Ez a 2014-ben tervezett mintegy 16 000 Mrd Ft-os költségvetési bevételi főösszeg 0,44%-a, tehát nemzetgazdasági szinten számottevő többletet jelent.

8. ábra: A "Hazai Hatékonyság" program költségvetési hatásai

Magyarország számára súlyos gazdasági terhet és nemzetbiztonsági kockázatot jeéent az energiafüggőség.  Hazánk energiafogyasztásának több, mint felét importból fedezi.  A Hazai Hatékonyság terv hét év alatt kb. 430 millió m3 (15 PJ) földgáz-megtakarítást eredményezne hazánkban, ami - az Eurostat adatai szerint – a hazai éves földgáz-import kb. 4%-a.  

Ez a csökkenés jelentős költségmegtakarítással is jár: A KSH adatai szerint 2012-ben Magyarország 808 milliárd forintot fizetett ki a behozott gázért - ebből a korszerűsítések révén tehát kb. 32 milliárd forintot megtakarítana az ország.  Bár a gázfogyasztás csökkenésével kismértékben csökkennek az  adóbevételek, ezt jócskán ellensúlyozzák  a megnövekedett foglalkoztatásból és gazdasági aktivitásból származó többletbevételek (lásd a 8. ábrát).

 

Hazai Hatékonyság program

Sajtószoba