Kihívások, szükségletek és lehetőségek az energiahatékonyság terén

A magyar gazdaság számára valódi kitörési lehetőség az energiahatékonysági beruházások ösztönzése. Ez a felismerés a Kormány stratégiai terveinek is része[1].  E beruházások legfőbb hatásai:

  • csökkentik a rezsiköltségeket
  • növelik a gazdasági aktivitást
  • munkahelyek tízezreit biztosítják, és
  • csökkentik hazánk energiafüggőségét

Az erre költött költségvetési és piaci források jellemzően legkésőbb már néhány év után termőre fordulnak a megnövekedett adóbevételek miatt.  Bár óriási a társadalmi igény az energiahatékonysági beruházásokra, a háztartások és vállalatok gyenge tőkeereje és rossz hitelképessége miatt azonban még a pár év alatt megtérülő és így gazdaságilag indokolt hatékonysági beruházások sem valósulnak meg.  Ezért a 2014-2020-as időszakban a korábbiaknál nagyságrendekkel nagyobb összegű támogatásokra, illetve egy újszerű állami támogatási formára van szükség.  Ez megadná a kezdeti lökést a beruházásoknak, hogy aztán azok a megtakarított rezsiköltségből kitermeljék a beruházási költséget. 

Az energiahatékonyság, mint támogatási irány és a Hazai Hatékonysági Alap, mint fő támogatási eszköz szervesen illeszkedik a Kormány rezsicsökkentési stratégiájába, hiszen az energiaigények csökkentésével hosszútávon fenntarthatóvá teszi azt.

 

2.1        Hatékonyság: uniós célteljesítés vagy nemzetgazdasági kitörési pont?

Az Energiahatékonysági Irányelv[2] nyomán a Kormány 2013 áprilisában 17,5%-os primer energiafogyasztás-csökkenést tűzött ki célul Magyarország számára.[3]  A magyar Kormány célkitűzése értelmében a primer energiafelhasználás a 2020-ra becsült „ölbe tett kéz” forgatókönyv szerinti 1349 PJ helyett csak 1113 PJ lesz, ami elvileg 17,5%os csökkentést jelent.

Az elmúlt 10 év energiafogyasztási adatai alapján azonban jól látszik, hogy az „ölbe tett kéz” forgatókönyv teljesüléséhez irreálisan meredeken kéne növekednie a hazai energiafogyasztásnak. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, könnyen lehet, hogy a kitűzött 1113 PJ-os is „magától” megvalósul. Ezt mutatja az 1. ábra:

1. ábra: Az energiafelhasználás alakulása és a Kormány célkitűzése1. ábra: Az energiafelhasználás alakulása és a Kormány célkitűzése

Az energiahatékonyság javítása tehát elsősorban nem az uniós követelmények teljesítése miatt fontos, hiszen ezek biztosan teljesülni fognak.  Ennél sokkal fontosabbak azok a nemzetgazdasági előnyök, amelyekben hazánk részesül, ha növeli energiahatékonyságát.  Az energiahatékonyság javítására több eszköz is rendelkezésére áll a Kormánynak: i) az épület-energiahatékonysági követelmények és az energetikai tanúsítványok szigorítása, ii) az Energiahatékonysági Irányelv átültetése, különös tekintettel az energia-szolgáltatók évi 1,5%-os fogyasztói hatékonysági-növelési kötelezettségére, és a KKV-k energia-auditjának támogatására. Mivel azonban az energiahatékonysági beruházások egyik legfőbb akadálya a forráshiány, ezért az egyik legnagyobb lehetőséget az uniós források felhasználása jelenti.

 

2.2 A magas rezsi részben a rossz energiahatékonyság következménye

Ma Magyarország számára jelentős problémát jelent a magas rezsiköltség.  Az energiaköltségek a KSH szerint az átlagos magyar háztartás kiadásainak 16%-át tették ki 2011-ben, azaz az átlag-háztartás minden hatodik forintját energiára költi.  Ez jelentős mértékben az energiaárak évtizedek óta tartó, az általánosnál erősebb inflációjának eredménye: 1990 óta az általános inflációnál két és félszer gyorsabban nőtt az energia ára.  A Kormány 2013-ban elindított rezsicsökkentő politikája ebben a viszonylatban a 2010 végi ár-arányokat állította vissza. 

 
2. ábra: Áram és gázárak az EU-ban


Mivel az egységre vetített magyar energiaárak európai szinten nem kiemelkedőek (lásd: 2. ábra), ezért a magas energia-kiadások elsődleges oka az energia rossz hatékonyságú felhasználása.  Magyarországon 1m2 fűtését sokkal több energia felhasználásával oldjuk meg, mint más EU államokban. (lásd: 3. ábra)


 3. ábra: Egy m2 lakóterületre jutó átlagos energiafogyasztás egyes EU államokban


2.3 Lehetőségek a lakossági energiahatékonyság terén

Magyarország teljes primer energiafelhasználásának 30%-át a lakóépületek fűtésére és melegvíz-előállítására használjuk el. Ez az arány a háztartási áramfogyasztással együtt 40%-ra emelkedik.  A Negajoule 2020 kutatás szerint  a lakóépületekben elfogyasztott energia több mint 40%-a, országos szinten kb. 152 PJ megtakarítható lenne, ha minden épületre hőszigetelés és új nyílászárók kerülnének, és hatékonyabb fűtési rendszerre váltanának. Szakmai egyetértés mutatkozik a tekintetben, hogy e potenciál döntő része (84%-a) a családi házak korszerűsítésével aknázható ki. Ennek okai:

  • a lakóingatlanok 57%-a családi ház 
  • a családi házak fajlagos energiafogyasztása a legnagyobb, mert térfogatukhoz képest magas a hűtésnek kitett felületek aránya
  • a családi házak jóval nagyobb alapterületűek (104 m2) mint a panel és egyéb társasházi lakások (55 ill etve 68 m2).

Eddig a háztartásoknak csak kis része végzett korszerűsítést otthonában: 20%-uk hőszigetelt, 25%-uk cserélte korszerűre ablakát és 15-20%-uk végzett fűtéskorszerűsítést. A panelépületekben lakók nagyobb arányban korszerűsítettek. 


4. ábra: Megvalósult korszerűsítések


5. ábra: Lakossági felújítási tervek

Óriási a társadalmi igény a lakás-felújítási támogatások iránt. Ezt az is mutatja, hogy a meghirdetett pályázati források általában 1-2 nap alatt elfogynak. A MEHI és az Energiaklub felmérése  szerint mintegy 1 millió háztartás, azaz a lakások negyede szeretne korszerűsíteni a következő 3 évben.  A felmérésből az is látszik, hogy a családok jelentős része jelentős állami támogatást vár lakása felújításához: a megkérdezettek csaknem fele (48%) legalább 50%-os állami támogatás mellett tudna egy 1 milliós Ft értékű beruházást megvalósítani. Mivel pedig a magyarok 87%-ának nincs megtakarítása,  a részleges vissza nem térítendő támogatás számukra nem elérhető kiegészítő bankhitel nélkül. A felmérések szerint a beruházást tervező háztartások közel 80%-a nem venne fel banki beruházási hitelt, vagy azért, mert már van bankhitelük, vagy a devizahitelek rossz tapasztalatai, illetve a munkahelyük bizonytalansága miatt.


 6. ábra: Jellemző lakástípusok megtakarításai egy komplex felújítás nyomán (forrás: Energiaklub)


A nagy kereslet nem meglepő, hiszen (amint azt az 6. ábra mutatja az Energiaklub követelményérték-optimalizálási tanulmánya alapján)  egy komplex felújítás akár el is felezheti az energiaköltségeket.  Ha arra gondolunk, hogy az átlagos háztartás kiadásainak 16%-a energiára megy, akkor egy komplex felújítás hatása (a hitelek visszafizetését követően) egy átlagos családnál ugyanaz, mintha a szülők fizetését 8%-kal megemelték volna.

 

2.3.1    A felújítások jelentősége az építőiparban: Tíz felújításra jut egy új lakás

Mivel a felújítások jó része nem építési engedély-köteles, a lakásfelújítások volumenét csak becsülni tudjuk. Az Energiaklub korábban idézett felmérése szerint az elmúlt 3 évben a felújított lakások 18% a finanszírozta hitelből a felújítását . A KSH adatai szerint az elmúlt 3 évben évente átlagosan 21 ezer felújítási hitelt vettek fel, átlagosan 1,6 M Ft értékben.  Ebből a két adatból kiindulva, a teljes felújítási piac méretét évi kb 120 ezer lakásra becsülhetjük.  Ezzel szemben az utóbbi években kb. 10-12 ezer lakásépítés történt, azaz 1 új lakásra jutott 10 felújítás . A felújítások teljes beruházási költségét nehezebb becsülni, hiszen vélhetően a saját erőből, bankhitel nélkül megvalósított beruházások kisebbek, mint a hitelből lebonyolítottak, és számottevő a saját munka aránya is.  A felújítások beruházási költségét évi 100-150 Mrd Ft-ra lehet becsülni.

A Hazai Hatékonyság forrásmegosztási javaslata szerint (lásd a 1.10 pontot) a KEHOP-ból és a kapcsolódó nem-allami forrásokból évi 60, összesen 420 Mrd Ft jutna lakossági energiahatékonysági beruházásokra.  Ebből évi 40 ezer lakást kb. 630 ezer ember otthonát lehetne felújítani, 30%-kal megnövelve a felújítások számát.  (Összehasonlításul: a ZBR Energiahatékonyság programban 2,6 milliárd Ft állami támogatással 719 lakást újítottak fel 2011-ben, a 2013-as társasházi felújítási program 830 millió Ft-ja kb. 200-300 lakásra elég)  Ezek a felújítások 2020-ig kb. 12 PJ primer energia-megtakarítást jelentenének, aminek köszönhetően kb. 40-50 Mrd Ft-tal több maradna az emberek zsebében. (lásd: 1.7 fejezet)

 

2.3.2    A Hazai Hatékonyság és a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) összehasonlítása

A Hazai Hatékonyságot a ZBR-ral az 1. táblázat hasonlítja össze, a ZBR programokról az ÉMI Nonprofit Kft. által készített elemzés alapján.  Összefoglalva elmondható, hogy a ZBR hat év alatt érhette el azt a hatást, ami a Hazai Hatékonyság keretében a mellérendelt források segítségével évente valósulhatna meg.  A ZBR egy lakásra jutó megtakarításai alacsonyabbak, mint amit a Hazai Hatékonyságtól remélünk, ez annak tudható be, hogy a panelházaknál a gazdaságosan elérhető megtakarítás mértéke alacsonyabb, mint a hagyományos építésű lakásoknál. 

 

A Hazai Hatékonyság és a ZBR összehasonlítása

 

ZBR

Hazai Hatékonyság

Időtartam

2008-2013

2014-től

Állami forrás-allokáció

24 Mrd Ft

20 Mrd Ft/év

felújított lakások száma

62.500 lakás

40.000 lakás/év

Megtakarított primer-energia

1 PJ

1,7 PJ/év

 


2.4    A vállalkozások energiahatékonysága

Bár a magyar üzemek és egyéb vállalkozások az elmúlt évtizedek jelentős szerkezetváltása óta korábbiakhoz képest csak töredékét adják a hazai energiafelhasználásnak, nem szabad elhanyagolni ezt a területet, hiszen sok vállalat számára a válságos idők nem hagynak más lehetőséget a jövedelmezőség javítására, mint a már működő folyamatok hatékonyságának növelését.  A vállalkozások energiahatékonyságának javítása azonban nem könnyű terület: az ezerféle technológia, a változatos üzemméretek és a termelési volumen váltakozása miatt sokkal nehezebb rátalálni a jövedelmező megtakarítási lehetőségekre, mint a lakó- illetve középületek esetén.

Hangsúlyozandó, hogy az energiahatékonyság nem csak környezeti, energiafüggetlenségi, illetve rezsicsökkentési kérdés, hanem a hazai vállalkozások versenyképességének kulcskérdése.  Megfelelő beruházásokkal jelentősen növelhető vállalataink jövedelem-termelő képessége, ami segítheti őket az export-piacok meghódításában.

A vállalati energiahatékonysági potenciálról egyelőre nem áll rendelkezésre átfogó hazai felmérés.  Egy 2009-es nemzetközi energiahatékonysági potenciál-számítás, az EEPOTENTIAL szerint   az ipar energiahatékonyságának javításával 5-8%-ot takaríthatunk meg hazánk energiafelhasználásából 2020-ig. Az EEPOTENTIAL 2009-es kutatási számainak a Századvég Gazdaságkutató Zrt. által végzett értékelése  megállapítja, hogy a legnagyobb költséghatékony csökkentési potenciál nem az ipari óriásvállalatok technológiai modernizálásában van, hanem a cégek villamosenergia-fogyasztásában, valamint kisebb részben a hő-felhasználás hatékonyabbá tételében.  (A Virtuális Erőmű Nonprofit Kft. idén 500 M Ft-ot nyert a hazai ipari energiahatékonysági potenciál felmérésére, így remélhetőleg hamarosan pontosabb képünk lesz erről a területről.)

A legfontosabb beruházási lehetőségek a világítás-korszerűsítésben, a villanymotor, szivattyúk cseréjében, illetve teljesítmény-szabályozásában rejlenek, valamint a hulladékhő jobb felhasználásában és az üzemi hőmérsékletek szabályozhatóvá tételében.  Szintén a Századvég által az Energiahatékonysági Irányelv bevezetéséről írott tanulmány  szerint a termelő (ipari) vállalatok 2020-ig 6-8 PJ-lal tudják csökkenteni végső energiafogyasztásukat. Ez primerenergiában kifejezve kb. 10 PJ.

A „Hazai Hatékonyság” forrásmegosztása szerint (lásd a 1.10 pontot) a GINOP-ból és a kapcsolódó nem-állami forrásokból évi 60, összesen 420 Mrd Ft jutna a KKV-k energiahatékonyságának finanszírozására.  A Századvég fent említett tanulmányának számaiból kiindulva ekkora beruházási összegből várhatóan 8-9 PJ primerenergia takarítható meg 2020-ig.

 

2.5    A középületek energiahatékonysága

Az energiahatékonysági beruházások harmadik nagy potenciális területe a középületek energiahatékonysága.  Az ország iskolái, kórházai épületenergetikai szempontból jelentős részben elavultak, energiapazarlóak.  Ezen épületek fogyasztásának csökkentése jelentős többlet-terheket venne le a költségvetés válláról.


 7. ábra: Megvalósult felújítások a középületekben (forrás: MNV Zrt.)


Az Energiahatékonysági Irányelv  értelmében a tagállamoknak évente fel kell újítaniuk a központi kormányzati létesítményeik 3%-át, vagyis 2014 és 2020 között 21%-ot.  Ez az 500 m2 (illetve 2015-től a 250 m2) teljes hasznos alapterületet meghaladó épületekre vonatkozik, a célszámot a teljes fűtött-hűtött, hasznos alapterületre vonatkoztatva kell számítani. 

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatbázisa szerint összesen kb. 12 ezer állami tulajdonú épület van Magyarországon, melyek kb. 8,4 millió m2 fűtött területtel bírnak. Összes energiafogyasztásuk 8 PJ köré tehető. Az önkormányzati épületek számáról és energiafogyasztásáról nincs pontos adatunk, az Energiaklub modellezése alapján  kb. 12 ezer önkormányzati épület lehet Magyarországon, összesen 11 millió m2 fűtött területtel. Összes primerenergia-fogyasztásuk 12 PJ-ra becsülhető.

A „Hazai Hatékonyság” forrásmegosztása szerint (lásd a 1.10 pontot) az önkormányzatoknak jutó uniós, illetve kapcsolódó nem állami forrásokból évi 60 Mrd, összesen 420 Mrd Ft jutna a középületek felújítására, részben vissza nem térítendő forrás, részben EPC típusú finanszírozási konstrukció formájában (lásd a 1.16.2 pontot).  Ebből az állami és önkormányzati intézmények összterületének 30%-át lehetne felújítani 2020-ig, ami nagyjából 3 PJ-nyi megtakarítást jelent a 7 év alatt.
2.6    Összefoglalás: kiaknázandó megtakarítási potenciál 2020-ig

A széles körű energiahatékonysági program révén országos szinten 23,5 PJ energiát takaríthatnánk meg, amivel 2014 és 2020 között kb. 930 ezer tonnányi szén-dioxid-kibocsátás volna elkerülhető.

A fenti megtakarítási potenciálokat összesítve az alábbi táblázat mutatja be:

Primerenergia-fogyasztáscsökkentés ágazatonként 2014-2020 (PJ)

 

 

teljes támogatási összeg

(Mrd Ft)

Megtakarított energia-mennyiség

(PJ)

Lakosság

KEHOP

420

12

KKV

GINOP

420

8,5

Középületek

TOP

420

3

Összesen

 

1260

23,5

 

Hazai Hatékonyság program

Sajtószoba