Források és Támogatandó célok

4.1    Hazai Hatékonyság – összefoglaló

A Hazai Hatékonyságban a fenti körülmények, a magyar építőipar kapacitásai, illetve a rendelkezésre álló uniós források mérlegelése alapján állítottuk össze javaslatunkat arról, hogy az energiahatékonysági beruházásokat milyen mértékben és módon érdemes támogatni a 2014-20-as uniós forrásokból.  A javaslat az alábbiakban foglalható össze:

  • Teljes támogatási összeg évi 180 Mrd Ft (1260 Mrd Ft a 2014-20-as időszakban).
  • A teljes összeg 33%-a származik uniós forrásból (KEHOP, GINOP, TOP+VEKOP), a többi fejlesztési és kereskedelmi banki hitelekből.
  • A források támogatják a lakások, és egyéb épületek felújítását, ipari felújításokat, távhőrendszerek felújítását, illetve az ezeket előkészítő auditokat, illetve méréseket.
  • A támogatásokat túlnyomórészt egy innovatív finanszírozási eszköz, a Hazai Hatékonysági Alap biztosítja, részben vissza nem térítendő támogatások, részben önrész nélküli hitelek formájában.

 

4.2    Hazai Hatékonyság – források és támogatandó célok

Az energiahatékonyság finanszírozása több Operatív Program között oszlik meg.  A legfontosabbak a KEHOP és a GINOP, de szerepet kapnak az önkormányzati fejlesztéseket elősegítő OP-k, azaz a VEKOP és a TOP.  Az ezekből az energiahatékonyságra juttatandó forrásokat az alábbi táblázat mutatja be:

Energiahatékonysági források a 2014-2020-as időszakban (éves ráfordítás, Mrd Ft)

 

 

EU források

Fejlesztési bankok

Kereskedelmi bankok

Összesen

Lakosság

KEHOP

20

20

20

60

KKV

GINOP

20

20

20

60

Középületek

TOP+VEKOP

20

20

20

60

Összesen

 

60

60

60

180

9. ábra: A Hazai Hatékonyság javasolt forrásmegosztása

Hangsúlyozandó, hogy a teljes uniós forrásmegosztásban a fenti összegek csak 6%-ot jelentenek, ugyanakkor a nem-költségvetési (azaz fejlesztési- és kereskedelmi banki) források bevonásával az uniós források 13%-ával egyenlő többlet-keret jön létre.



4.3    Lakossági Energiahatékonyság (KEHOP)


4.3.1    Forrás és támogatási összeg

A 1.3 pont alatt bemutatott lakossági megtakarítási potenciál alapján megállapítható, hogy évi kb. 60 Mrd Ft-nyi támogatásból évi 40 ezer lakást, kb.  630 ezer ember otthonát lehetne felújítani.  2014 és 2020 között az 280 ezer lakást jelent, ami a teljes felújítandó lakásállománynak nagyjából 10%-a.

E program természetes helye a Környezet és Energia Operatív Program (KEHOP). Amennyiben a támogatás nem vissza nem térítendő támogatás formájában, hanem önrész nélküli kedvezményes hitel formájában valósul meg, akkor a források kétharmada előteremthető fejlesztési banki, illetve kereskedelmi banki hitelekből is.  Ezért a KEHOP-ra háruló finanszírozási rész csak 140 Mrd Ft (évi 20 Mrd Ft), míg a többi 280 Mrd Ft (évi 40 Mrd) banki forrásból származhatna.  A KEHOP-ra háruló összeg egyébként a teljes KEHOP költségvetésnek kb.15%-a, így annak nem jelent aránytalan megterhelést.

Ezeket a forrásokat kismértékben vissza nem térítendő támogatások, nagyobb részben önrész nélküli, kamatmentes hitelek formájában javasolt a lakosság rendelkezésére bocsátani, az ún. Hazai Hatékonysági Alap keretében (lásd a 0 pontot).

 

4.3.2    Támogatandó tevékenységek

  • Lakásfelújítások támogatása: A lakossági energiahatékonysági beruházások esetén minden olyan beruházást (szigetelés, kazáncsere, ablakcsere, szabályozás) indokolt támogatni, amely egy meghatározott aránynál (pl. 25%) jobban növeli az adott ingatlan energiahatékonyságát.  A komplex felújításokat, vagyis az  olyanokat, amelyek egy beruházással 25%-kal, vagy annál nagyobb mértékben növelik az épület energiahatékonyságát, emelt szintű támogatással (pl. a mindenkori ÁFA mértékét 10%-kal meghaladó támogatás) indokolt segíteni.  A támogatásra alkalmas beruházások a lakások energiahatékonysági tanúsítványa, illetve az abban foglalt felújítási javaslatok alapján azonosíthatók. Bár ezek a javaslatok számos leegyszerűsítést tartalmaznak, az egyes beruházások volumene gyakran viszonylag kicsi, ezért nem viselnek el komolyabb mérnöki költségeket.  Fontos elem, hogy több lakás egyidejű felújítása esetén többlettámogatás járjon, amely ösztönzi a lakóközösségeket.

  • Energiahatékony új épületek támogatása: A közel-nulla energiaigényre vonatkozó előírás   a jelenlegi tervek szerint új középületekre 2019-től, minden más új épületre – így a lakóépületekre - pedig 2021-től válik kötelezővé Indokoltnak látjuk ezért a fenti dátumot megelőzően megépülő új épületek beruházóit  támogatni abban az esetben, ha vállalják a közel-nulla energiaigényű épület építésével járó többletköltségeket, ezzel is segítve az építőanyag-és építőipar felkészülését az új standardokra.

  • Energiahatékonysági tanúsítványok támogatása: Sok beruházást akadályoz az, hogy a lakóknak nincs pénzük energiahatékonysági tanúsítványt készíteni a házukról, és ezért nincsenek tisztában az elérhető megtakarítások mértékével.  Ezen segíthetne egy olyan támogatás, ahol a tanúsítány-készítést részben támogatják, megelőlegezik, vagy később visszatérítik.

  • Energia-tanácsadás: A megfelelő energiahatékonysági beruházások kiválasztása komoly szakértelmet igényel, amivel a legtöbb lakástulajdonos nem rendelkezik, és a kivitelezők gyakran részrehajlóak egyik vagy másik műszaki megoldás irányába.  A tanúsítványok adott esetben nem adnak mindenre kiterjedő tájékoztatást, illetve nem minden beruházás előtt készülnek ilyenek, ezen helyzetekben segíthet az ingyenes lakossági energiahatékonysági tanácsadás.

 

4.4    A vállalatok energiahatékonysági beruházásai (GINOP)

 

4.4.1    Forrás és támogatási összeg

Az 1.3.2 pont taglalja a vállalati energiahatékonyságban rejlő potenciált.  Az itteni hatékonysági beruházások elősegítésére évi 60 Mrd Ft-ot indokolt fordítani, a lakossági forrásokhoz hasonlóan jórészt kedvezményes hitelek formájában.

 

4.4.2    Támogatandó tevékenységek

 

  • Energiahatékonysági beruházások támogatása: Itt mind technológiai, mind infrastrukturális; telephelyfejlesztési beruházások javasoltak: a fő követelmény, hogy a vállalat az energiahatékonysági  (területfűtés, világítás stb)beruházások nyomán hatékonyabban termeljen. A komplex felújításokat, azaz az olyanokat, amelyek egy beruházással 25%-kal, vagy annál nagyobb mértékben növelik egy adott épület energiahatékonyságát, olyan emelt szintű támogatással (pl. a mindenkori ÁFA mértékét 10%-kal meghaladó vissza nem térítendő támogatás) indokolt segíteni, amely mértékében úgy jelent ösztönzést, mértékével egyben a gazdaságfehérítési célokat is is szolgálja.

  • Vállalati Energiahatékonysági auditok támogatása: A többi szektorhoz hasonlóan, az információ-hiány jelentős akadály az energiahatékonysági beruházások megvalósulása előtt.  Egy-egy vállalat teljes energiahatékonysági auditja akár tízmilliós tétel is lehet, de ennek hiányában a vállalkozó nem tudja eldönteni, hogy milyen beruházás indokolt.  Ezen segíthetne egy olyan támogatás, ahol az audit készítést részben támogatják, megelőlegezik, vagy később visszatérítik.  A vállalati auditok támogatása egyébként az Energiahatékonysági Irányelv 8. cikkében is megjelenik mint állami feladat, amelyet 2014 nyarától kell bevezetni.  Az államilag támogatott energia-auditokat nyilvánosságra kell hozni, így lehetővé téve az építőipari, technológiai vállalatoknak, hogy ajánlatokat tegyenek az auditált vállalatokban elvégzendő beruházásokra.

  • Energia-tanácsadás: Nemcsak beruházásokkal, hanem a dolgozók tudatosításával is el lehet érni egy vállalat hatékonyabb működését.  Az energetikai szemlélet-formáló programok ráadásul igen kis költségekkel képesek eredményeket elérni, ezért érdemes támogatni őket.

  • Energiahatékonysági Szechenyi Kártya: Egyszerűsített program kisvállalkozóknak, amely megkönnyíti a forrásszerzést az energiahatékonysági tárgyú beruházásokra.

 

4.5    A középületek energiahatékonysági beruházásai (TOP+VEKOP)

4.5.1    Forrás és támogatási összeg

Az erre a célra fordítandó forrásokat a 1.5-ban leírt igények alapján évi 60 Mrd Ft ban jelöltük meg.  Ezeket a forrásokat részben a VEKOP-ból, részben a TOP-ból indokolt biztosítani, mégpedig az Energy Performance Contracting (EPC) modell segítségével, ahol az adott középület felújításainak költségeit a felújítás után megvalósuló energia-megtakarításokból fedezik.

Mivel a középületek (iskolák, kórházak) ügyfelei és dolgozói közvetlenül nem felelnek a takarékosságért, ezért a megtakarítások megvalósulása jelentős részben a vezetőség odafigyelésén és ellenőrzésén múlik. Ha pedig a vezetőség számára nem jelent anyagi terhet a beruházás (mivel azt vissza nem térítendő támogatásokból finanszírozták), fennáll a veszélye annak, hogy nem figyelnek majd rá, és hagyják, hogy egyes szobákban egyszerre működjön a fűtés és a légkondicionálás. 

Az EPC modell előnye, hogy mivel a beruházás költségét a beruházás után vissza kell fizetni a kivitelezőnek, a középület fenntartói továbbra is érdekeltek a hatékonyság fenntartásában.  Az EPC-jellegű szerződések az Egyesült Államokban és az EU több országában már elterjedtek, és az Európai Bizottság, valamint az Európai Fejlesztési Bank kiemelten szorgalmazza e megoldás elterjedését.

 

4.5.2    Támogatandó tevékenységek

  • Komplex felújítások támogatása: Hasonlóan a lakossági beruházásokhoz, a beruházás jellegének megkötése nélkül itt is minden olyan beruházást indokolt támogatni, amely egy adott mértéknél nagyobb energia-megtakarítást eredményez.  A komplex felújításokat, azaz az olyanokat, amelyek egy beruházással 25%-kal, vagy annál nagyobb mértékben növelik az épület energiahatékonyságát, kiemelt kedvezményekkel (pl. vissza nem térítendő állami támogatás a projekt megvalósulásakor, menedzseri bónusz a folyamatos megtakarítások elérésekor) indokolt ösztönözni.  A legfontosabb feltétel, hogy a beruházás feleljen meg az EPC követelményeinek, azaz legyen egy olyan EPC-vállalkozó, aki garanciát vállal az előrejelzett megtakarításokra.

  • Energia-mérési programok támogatása: A középületek üzemeletetői gyakran nem tudják, hogy hol szökik el az energia az adott épületben.  A nemzetközi tapasztalatok szerint az energiafogyasztás alapos (termenkénti) mérése már önmagában megtakarításokat eredményez az energiahasználat tudatos szabályozásával.  Ami azonban ennél is fontosabb, elegendő információt ad ahhoz, hogy egy részletes, megalapozott audit készülhessen az adott épületről, így lehetővé téve a későbbi felújítások pontos kalibrálását.

  • Energia-auditok támogatása: Egy nagyobb középület felújítása nem képzelhető el egy azt megelőző komplex energetikai felmérés nélkül.  Ameddig azonban ez a felmérés nem készül el, addig nehéz az üzemeltetőnek eldönteni, hogy érdemes-e belevágni a felújításba.  Ezért az energia-auditokat indokolt külön finanszírozni, azzal a céllal, hogy előkészítsük az energiahatékonyság beruházási döntéseket.

  • Energiahatékony új épületek támogatása: A közel-nulla energiaigényre vonatkozó előírás   a jelenlegi tervek szerint új középületekre 2019-től, minden más új épületre – így a lakóépületekre - pedig 2021-től válik kötelezővé. Indokoltnak látjuk ezért a fenti dátumot megelőzően megépülő új épületek beruházóit  támogatni abban az esetben, ha vállalják a közel-nulla energiaigényű épület építésével járó többletköltségeket, ezzel is segítve az építőanyag-és építőipar felkészülését az új standardokra.

  • Energiahatékony bérlakások építése: a bérlakásépítés alapvetően az esélyegyenlőség biztosítása, valamint a társadalmi és munkaerő mobilitás elősegítése érdekében szükséges. A bérlakásokat magukban foglaló új épületek az energiahatékonysági követelményeknek is meg kell, hogy feleljenek.

 

 

Hazai Hatékonyság program

Sajtószoba